Beágyazott rendszerek és programozható logikai eszközök

Fodor Attila; Vörösházi Zsolt: Beágyazott rendszerek és programozható logikai eszközök. (2011) [Jegyzet, tankönyv]

Előnézet

Szöveg 2011_Beágyazott rendszerek és programozható logikai eszközök_Fodor Attila_Vörösházi Zsolt.pdf Licenc: Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Letöltés (4MB) | Előnézet

Absztrakt, leírás

Napjainkban a legtöbb elektronikus eszköz kisebb önálló működésre is alkalmas részegységből áll, amelyek egy beágyazott rendszert alkothatnak. Az első fejezet röviden összefoglalja a beágyazott rendszerek alapelveit, a második az FPGA (Field Programmable Gate Arrays) eszközökkel és azok fejlesztői környezetével foglalkozik, amelyet a beágyazott rendszerekben lehet használni. Az FPGA-k – a felhasználó által többször „tetszőlegesen” konfigurálható kapuáramkörök – különböző feladatok megvalósításának igen széles spektrumát biztosítják: az algoritmusok végrehajtásának gyorsítását szolgáló tudományos számításoknál, a jelfeldolgozásban, a képfeldolgozásban, a titkosítás vagy az autóipari alkalmazások stb. területén. A hagyomá-nyos ASIC VLSI technológiával szembeni nagy előnyük a relatív olcsóság, a gyors prototípus-fejlesztési lehetőség, és nagyfokú konfigurálhatóság. A jegyzetben a legnagyobb FPGA gyártó, a Xilinx chipek általános felépítését, funkcióit, egy a Xilinx Spartan-3E sorozatú FPGA-ra épülő Digilent Nexys-2-es fejlesztő kártyát, integ-rált tervező-szoftver támogatottságát és programozási lehetőségeit ismertetjük. Célul tűztük ki, hogy a VHDL összes nyelvi konstrukciójának áttekintése helyett mindvé-gig az FPGA-s környezetekben alkalmazható és szintetizálható tervek leírására fókuszálunk, amely egyben szimulálható RTL szintű VHDL megadását is jelenti. Nem a VHDL nyelvi szintaxisának mélyreható ismertetését követjük, hanem mindig egy konkrét gyakorlati példán keresztül mutatjuk be a VHDL nyelvi elemkészletének a szintézis szempontjából legfontosabb részeit.

Tétel nézet